Folytatnám az előző bejegyzésben elkezdett "szedjünk le mindent, ami erdőn-mezőn-kiskertben megterem és főzzük be"- általam indított saját mozgalmamat. Ma egy igazán különleges, számomra nagyon kedves, keleties ízhatású lekvárt hoztam, ami annyira elnyerte a tetszését mindenkinek, hogy alig várom, hogy kinyíljon a fehér kistestvére is, mert majd abból is szeretnék dzsemet készíteni! 

Nos hát ez a futó fehér vagy lilaakác, ami már az illatával elvarázsol. Nálunk annyira elburjánzik minden évben, hogy a körülötte lévő növényekről, bokrokról úgy kell leszedni, annyira ragaszkodik hozzájuk! Na, de ez már nem is baj, innentől kezdve úgy tekintünk rá, hogy nemcsak szép és illatos, hanem hasznos növény is egyben! Isteni a belőle készült lekvár, szörp, esetleg akácvíz. (Akit a többi is érdekel, Napmátkánál találhat recepteket.)

Bár meg kell jegyeznem, a múltkor is furcsán nézhettek rám a szomszédok, amikor ott álltam a fenyőim mellett és a friss hajtásokat dézsmáltam, hát még most, amikor az akác virágait csócsálgattam :D  Azt hiszem, nem igazán szoktak-a bodzán kivűl- virágokból lekvárt főzni! Nem is magyarázom tovább, ajánlom, próbáljátok ki! Érdemes!!

Fontos!!! Aki kicsit is allergiás a virágokra, illetve szénanáthával küzd a pollenek miatt, inkább ne fogyasszon ilyen termékeket!!!

Kardamomos-vaníliás akáclekvár recept:

Hozzávalók:

- akácvirág

- víz, amennyi ellepi

- cukor (ízlés szerint, de kiindulásként a virág súlyával megegyező mennyiségű)

- citrom, esetleg citromsav

- vanília

- kardamom

- zselésítő (lehet agar-agar, 3 az 1-ben, vagy házilag készült pektin: recept itt)

- türelem

Elkészítés:

Először is keressünk egy akácost, lehetőleg ne a szomszédét, mert nem fog örülni neki, ha megdézsmáljuk a gyönyörű akácbokrát! Ha ez megvan, vigyázva a bogarakra, szedjünk annyi virágot, amennyit csak tudunk.

És itt jön a türelem: Most szedjük le a virágocskákat egyesével a szárról! Tegyük egy nagyobb lábosba annyi vízzel, ami pont ellepi. Tegyünk hozzá citromot és citromsavat, meg a vaníliát, és melegítsük! Az akácot nem szabad áztatni, mert megkeseredik!

Ha már forr, adjunk hozzá kellő mennyiségű cukrot, esetleg nádcukrot vagy fruktózt és sűrítsük be egy kicsit. Most hozzákeverhetjük a porrá őrölt kardamomot, majd a zselésítőt. Pár percig forraljuk és töltsük steril üvegekbe. Szárazdunszt után mehet a kamrapolcra! 

Véleményem szerint pár hét állás után lesz az igazi! 

P.S.: Sokan félnek a lilaakác virágától, de nem a virága, hanem a termése, a gyökere és a szára mérgező! Ennek ellenére, aki allergiás a pollenére, annak ajánlom inkább, hogy a fehér akác virágából készítse a lekvárt!!!