"Nem értem, ha nincs kenyerük, miért nem esznek kalácsot?"-jutott eszembe készítésekor eme díszes mondat. Ha jól emlékszem, Marie Antoinette becses szájából hangzott el, amikor az éhező franciákkal találkozott. Ennyit a történelmi visszatekintésről, jobban ne menjünk bele! (A reál-tárgyakat mindig jobban bírtam :D)

Szóval a fenti bevezetővel csak azt akartam érzékeltetni, hogy éppen elfogyott a kenyerünk és kenyér helyett kalácsot sütöttem, mert mindenki erre szavazott! A "jóvilág"! :D  És hát rájöttem, hogy karácsonykor is fogok sütni, mert  kenyérsütő-géppel ez sem túl bonyolult! El tudom képzelni az előétel mellé is pl. libamájjal...  Na, de karácsony még odébb van, maradjunk a Földön, most egyelőre házi lekvárral is szenzációs reggeli gyanánt! Aki eddig nem reggelizett, az most a kalács miatt mégis... Már megérte! :D

A recept nagymamámtól származik, akinek ugye még nem volt kenyérsütője. Ha lehetett is volna, akkor sem használta volna, mert pl. a kézi mixer is mindig ott lustálkodott a kamra-polcán, ő pedig kézzel verte inkább a habot...A mama egyébként tejjel készítette, én pedig tejszínnel és tejföllel (ez volt itthon), de nem lett rossz! Sőt!

Juci mama kalácsa:

Hozzávalók:

- 3 dl tejszín (nálam fele tejföl volt)

- 2 egész tojás

- 3-4 ek. világos nádcukor/cukor

- 1 pici só

- 1 csomag élesztő

- 50-60 dkg liszt

- 1-2 ek. olaj (el is maradhat)

- kenéshez: 1 tojás sárgája

Elkészítése:

Először a vizes (tejszín, tejföl, tojás, olaj), majd a száraz (cukor, só, liszt, élesztő) hozzávalókat pakoljuk bele a kenyérsütőbe. (Akinek nincs, kézzel alaposan gyúrja össze). Ezután kelesztjük a gépben,  kb. fél óra alatt a kétszeresére. Lisztezett deszkára rakjuk, majd 2 részre osztjuk. Ha akarjuk, fonhatjuk is, én most csak csavartam egyet rajta és sütőpapírral bélelt kenyérsütő-tálba tettem:

Tetejüket megkenjük tojássárgájával és még fél órát meleg helyen állni hagyjuk. Ezt az időt érdemes gyerekneveléssel tölteni, vagy akár kiadni a munkát nekik, pl. mosogatás. Mire megcsinálják, már ha egyáltalán megcsinálják, plusz a vitatkozás, úgyis eltelik a fél óra. Még mindig folytathatjuk az elkezdett hegyi beszédet, mert csak annyi a dolgunk, hogy előmelegített sütőbe tegyük (200 fok légkeverés nélkül) 20-30 percre. Vigyázzunk, közben azért a kalácsra is figyeljünk, mert hamar megpirul a teteje. (Ha megtörtént, takarjuk le és úgy süssük tovább,ha kell!) 

Nagymamám nem mindig szokta tojással megkenni, hanem még forrón olvasztott vajjal meglocsolta. Jó étvágyat hozzá!

Szerző: Bio-Ritmus  2010.11.30. 18:52 Szólj hozzá!

Címkék: karácsony kalács

A bejegyzés trackback címe:

https://ritmusakonyhaban.blog.hu/api/trackback/id/tr152483790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.