Mai napra levendula-lekvárt terveztem, de a fekete szeder bokrom elfelejtett teremni,s hát az bizony kihagyhatatlan belőle.... De mivel mindenáron lekvárfőzésre készültem, és gondolván az őszi vitaminhiány fedezésére is, jó ötletnek tűnt a csalánlekvár főzése.

A napokban megadta magát a kis traktoros fűnyírónk,emiatt a kert telis-tele volt már csalánnal.

Párom igencsak helyeselte az ötletet, legalább nem neki kell gaztalanítania-ezt amúgy rosszul gondolta,mert próbamennyiségnek nem igazán sok kellett. :D Szóval elkértem az egyik kerti munkakesztyűt, ami az első pillanatokban megbukott,mert rajta keresztül is csípett,mint az állat. Próba a második kesztyűvel következett,ami jól vizsgázott, így pillanatokon belül megvolt az alap a lekváromhoz. Ekkor rákerestem a neten valamilyen receptre,de pechemre sehol sem találtam. Itt volt az a pont,amikor még meggondolhattam volna a dolgot,de ha már ennyi csalán  miatt harci sérüléseket is elszenvedtem,hát ne legyen hiába.. :D

Régebben készítettem már csalánkrém-levest, azt krumplival dúsítottam,de azt lekvárba mégsem tehetek, így az alma mellett tettem le a voksomat. Elolvastam néhány fórumot is és sokan mondták, hogy amiatt nem jó a csalán,mert nincs jó íze. Ekkor úgy döntöttem, hogy akkor összeházasítom mentával, és az egy jó döntésnek bizonyult.

Na, akkor csapjunk a lecsóba, ill. a csalánba:

 

Mentás csalánlekvár:

 

Hozzávalók:

1 kosár friss csalán

1 csokor menta  (szerintem a szárított nem jó)

2 db nagyobb alma (valami jellegtelen ízű legyen)

1 citrom leve

30-40 dkg barna cukor

zselépor (most agar-agart használtam)

kevés víz

 

Elkészítése:

A leszedett csalánt többször átmossuk ,majd a leveleit letépkedjük.

Lehet fordítva is, akkor könnyebb picit :D. Természetesen még mindig kesztyűben dolgozunk,hacsak nincs ízületi gyulladásunk,mert arra a csípése kiváló.. Az utolsó mosás az már leforrázás legyen és innentől kezdve megszabadulhatunk a kerti kesztyű használatától. (Érdemes jól elrejteni és kitenni a napra, hogy párunk ne lássa,hogy csuromvizes meg ráadásul mélyzöld-foltos is lett!!!)

Szóval a forrázás elveszi a csalán csípősségét,ami így már mehet a fazékba a megmosott mentával és a kockára vágott almával együtt.Ha kell, egy kis vízet öntsünk alá, csavarjuk bele a citromlevet, és addig főzzük, amíg össze nem esik -ez kb. 20 perc kis lángon. Ekkor az egész mehet a turmixba,majd vissza a lábasba.Hozzákeverjük a cukrot és folyamatosan keverjük(akinek kevés a fenti mennyiség, tehet bele többet is), lehet ízesíteni vaniliával, esetleg kardamommal, és jöhet a zselésítő a legvégén. Jól összekeverjük , egyet forralunk még rajta és mehetnek az üvegekbe,majd a szárazdunsztba.

Íme,a végeredmény: (jó sötét spenótzöld színű lett)

 
Szerző: Bio-Ritmus  2010.09.24. 19:08 4 komment

Címkék: alma menta citrom befőzés csalán gasztroajándék

A bejegyzés trackback címe:

https://ritmusakonyhaban.blog.hu/api/trackback/id/tr952325095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2010.12.03. 20:10:09

És milyen lett? Kóstoltad már?

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2010.12.03. 20:10:42

Ja, azt elfelejtettem, hogy ezek után még te furcsállod a mákos csirkét?
:-D

Bio-Ritmus 2010.12.04. 10:09:39

Igen, persze! Kellemes mentaízű, anyumnak is nagyon izlik,de a lányaim messze elkerülik.. :D Én a csalán-krémlevest is szeretem! Hát lehet,hogy ezek után meg kellene kóstolnom a mákos csirkét is...:DDD

Seafalcon · http://szekelyistvan.hu 2010.12.04. 10:16:43

Én csalánból főzeléket készítek csak, pont úgy, ahogyan a spenótot.