Igen-igen, tőlem szokatlan módon (:D) már megint egy lekvár született! De most ez kéremszépen nem egy hagyományos lekvárocska, hanem ez egy isteni kanalazgatnivaló ízorgia! :D Lehet azért kalácsra, palacsintára kenni, sőt akár lazítva süteménybe tölteléknek is, de önmagában a legfelségesebb mégiscsak!
Nálunk most ez lett a sztár itthon. A legegyszerűbb desszert. Igaz, kissé nehéz, de igyekeztem ismét a lehető legkevesebb cukorral elkészíteni. Inkább a gesztenye és a rum, illetve a jellegzetes bourbon vanília adja a lekvár karakterét. Nem egy cukimuki édes gesztenyepürére hajazó szószt szerettem volna kreálni, és ez -úgy érzem- sikerült is.
Csapjunk akkor a lecsóba, jön a recept, ami lekvárkészítésben jártas elemeknek már nem okozhat problémát!
Rumos-vaníliás gesztenyelekvár:
Hozzávalók:
- 1 kg gesztenye
- kb. 25 dkg nádcukor/cukor
- 1 szál bourbon vanília
- 1 dl (fehér) rum (érdemes relatíve jó minőségűvel készíteni)
- zselésítő (pektin, agar-agar..)
- víz
Elkészítés:
Na, most jön az a rész, ami elveheti a kedvünket, nevezetesen a gesztenye megtisztítása. Érdemes családi összejövetel keretében megejteni, mert nem egy egyszerű mutatvány. Nálunk a Zuram szikével alaposan bevágta a csúcsos felénél a gesztiket, majd közösen megpucoltuk azokat.
Ezügyben előzetes kutatásokat végeztem nagy gesztenye-farm-tulajdonosok körében, mármint hogyan,s miképp a legjobb a gesztenyepucolást végezni, de nagyon eltérő véleményeket kaptam, így csak annyit tudok javasolni, mindenki úgy pucolja, ahogy akarja.:D Nekem a pár napig pihentetett gesztenye nyersen való megtisztítása jött be.
Naszóval akkor folytassuk: a megtisztított gesztenyéket bő vízben feltesszük főni, majd kb. fél óra múlva botmixerrel vagy szintén kinek-mivel, pürésítjük. Ekkor adjuk hozzá a cukrot és a vaníliát, majd a legvégén a fehér rumot és a zselésítőt. Érdemes megkóstolni, elég édes, ill. elég rumos-vaníliás-e. (Nekem persze még nem volt eléggé rumos :D..)
Innét már a finisben vagyunk, jöhet a forrón tiszta üvegekbe adagolás, majd a szárazdunsztolás. Hajrá, másnap mehet a polcra, majd az édességre vágyó pocikba!:D
Ha marad belőle, kiváló gasztroajándék lehet karácsonyra!